Az alapanyagokról

Remélem lesznek/vannak olyan olvasóim is, akik még nem ismerik ezt a sorozatot. Leginkább nekik szól ez a poszt.  Valószínűleg az első pár étel után kiderült mindenki számára, hogy nem a klasszikus magyar konyha szemlélet módját követik ezek a receptek.  Az szándék az hogy, egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb étrend követésére tanítson meg minket. Valószínű, hogy a hozzávalók nem lapulnak egy klasszikus konyha kamrájában, ezért talán fontos kicsit bemutatni őket.

  

Gabonák

Búza:  a leggyakoribb, legismertebb gabonaféle. Talán nem is gondolnánk, hogy hány fajtája létezik: durum búza, tönköly búza, őszi búza.  Sajnos a boltokban kapható búza készítmények/pékárúk általában finomított búzából készülnek. Most kezd divatossá válni hogy újra teljes értékű, teljes kiőrlésű lisztet is kevernek a kenyerekbe. Fontos tudni, hogy ezt nem csak a divat miatt érdemes kihasználni, hanem azért is, mert szervezetünk számára sokkal értékesebbek. A teljes kiőrlésű gabona tartalmazza a pelyva, és csíra részeit is a magnak. Ez alig 1%-a, mégis a leghasznosabb része, mert ezen kívül ami marad, az gyakorlatilag keményítő, üres, tápanyag nélküli szénhidrát, ami nem tesz jót az alakunknak sem.
Rozs: Reggelikben nem fogunk találkozni ezzel a növénnyel, mert savanykás ízvilága nem illeszkedik a reggeli finomságokba. Majd a hús pótlóknál, és kenyereknél bepótoljuk a fogyasztását, mert igazán értékes tápanyagokban gazdag mag ő is.
Rizs: A magyar konyha tejberizsnek, és köretnek fogyasztja szinte kizárólag. Abból is a fehér, finomított változatát. Mi ebből is mindig a barna, teljes magot fogjuk használni. Ettől a főzési idő nagyon megnő, de megéri a türelmet. Ízletesebb, gazdagabb ételeket készíthetünk így. A receptek során remélem a változatosságát is be tudom mutatni, nekem nagy kedvencem.
Köles: Napjainkban nagyon divatos, mert köztudottan lugosító hatású. Ezen kívül gluténmentes, ami a liszt érzékenyek számára külön előny. Eddig csak a madarainknak vettük nassinak, most már azonban akár vagyonokat is fizetünk egy egy fél kilós adagért, mert ha nem figyelünk divatossága miatt aranyárban mérik. (ajánlott beszerzési helyekről majd külön posztban)
Hajdina: Sokan vannak, akik soha nem hallottak róla. Akár köretnek, akár édességnek is elkészíthető, de ízvilága nagyon idegen az általunk megszokottól. Sok időmbe került nekem is megszokni, és megszeretni. Érdemes. A piacon zöld, és pörkölt változata kapható, a zöldnek kevésbé van markáns íze, érdemes azzal kezdeni.
Árpa: Tápanyagokban leggazdagabb gabona. Sajnos nagyon nehezen lehet teljes értékű maghoz jutni, de az úgynevezett árpagyönggyel is érdemes megismerkedni, remélem ebben is a segítségetekre leszek.
Kukorica: Sokunk számára meglepő információ, hogy ez gabona. Én nem tudtam volna besorolni sehova, bár étkezésünk reformosítása előtt nem is foglalkoztam ilyesmivel, egyszerűen csak minden formában rajongtam a sárga csemegéért. Remélem ennek a gabonának is új arcát mutathatom majd be a sorozat bemutatása alatt.
Zab: Bármilyen meglepő, nem csak a lovak számára értékes. Az egyetlen nyersen fogyasztható mag. Általában pehelyként vásárolhatjuk, de én nagyon szeretem pirítva ropogtatni is, pl. nutellás kenyérre szórva.

Olajos magok

Itt nem fejtem ki egyesével melyik miért fantasztikus, mert végigolvashatatlan méretű lesz a poszt. Fontos, hogy nagyon ritkán pirítsuk, mert a bennük lévő alapvetően értékes zsiradékok káros anyagokká válnak. Mivel az az étrend, amit ez a sorozat képvisel semmilyen állati eredetű fehérjét nem tartalmaz a zsiradék szükségletet ezek a növények fogják biztosítani. Arról, hogy mennyi, és milyen zsírra van szüksége a szervezetünknek majd máskor, itt tényleg csak arra szeretném felhívni a figyelmet, akár olaj formában, akár mag formában vesszük magunkhoz, használjuk ezeket az alapanyagokat, ne hevítsük/pirítsuk őket.
Napraforgó
Tökmag
Lenmag
Szezám mag
Kesudió
Török mogyoró
Földi mogyoró
Dió
Pekán dió
Mandula
Kókusz

Gyümölcsök

Sem felsorolni, sem bemutatni nem fogom őket. Szerencsére változatosan fogyasztjuk hagyományos étrendünk részeként is, leggyakrabban nyersen. Ezek fogják a változatosságot még magasabb szintre emelni a reggelikben. Fontos szerepük van még a megfelelő rost mennyiség elérésében, és a fehérjék komplettálásában. Sok esetben használjuk aszalva is őket, pl a mazsolát és a datolyát gyakran cukor pótlására is alkalmazzuk.

Növényi tejtermékek 

Ezek nem igazán alapanyagok, és ezek készítést is egy külön posztban fejtem majd ki. A legtöbb boltban csak szója, esetleg rizs tejjel találkozhatunk. Ez már eleve utal arra, hogy akármilyen mag olaj, és fehérjetartalmát felhasználhatjuk arra, hogy tej pótlót nyerjünk. A reggelis könyvben leggyakrabban a kesutejszín bukkan fel, amit már olvashattatok is. Ha nem ragaszkodunk az otthoni elkészítéshez, akkor nagyon jó minőségű növényi tej porokat lehet venni, amik könnyen, kényelmesen használhatók, és sokkal gazdaságosabbak, jobban eltartatók mint a legtöbb helyen megtalálható dobozos változatok.