Karfiol paprikás

Pénteken egész menüt készítettem a sorozat receptjeiből válogatva, vegyes sikerrel.
A karfiolpaprikás receptjét olvasva nagyon lelkes lettem, mert egyszerű, és magyaros ízvilábúnak tűnk. Szigorú receptkövtésre szántam el magam. Mennyi hagyma, mennyi mennyi ideig, mennyi vízben...
Sajnos a konyha még erősen őrzi a nyaralás utáni káosz emlékeit. Az amúgy sem nagy konyhámban most végképp nincs hely... Olyan logisztikai sakkozás volt a főzés, mert a sütben közben fűszeres kenyér sült, előtte megy padlizsán hagymával a pástétomhoz.... Nem apróztam el:).

Egy szó mit száz, zajlott az élet a konyhában, mérlek, mérőkancsók osztoztak az aprócska felöleteken.

Visszatérve a karfiolunkhoz, döbbentem olvastam, hogy semilyne zsíradékot nem tartalmazott a recept, és ezzel nem tudtam kibékülni... Miben oldódna fel a pirospaprika??? Szóval tettem bele egy kis pálmazsírt. Ezen az epróságon kívül tényeg mindenhol a recepthez tartottam magam, egészen a kostolás pillanatáig. Gyakorlatilag nem volt semmi iza:(.Még a nem kis macerával járó mandulatejfölt sem lehetett éreztni... Nem volt mit tenni, tettem mellé egy kis bio fűszersót. Főztem még pár percet, és a végeredmény igazán egyszerű, de finom laktató ebéd lett. Galuskát próbáltam főzni hozzá, ami egy következő bejegyzés, kevésbbé sikeres beszámolója lesz:)

Ézsau egytál lencséje

Hosszú idő után, újra felveszem ennek a blognak a fonalát, és előveszem a szakácskönyveimte. (De nem ígérek semmit:))Nehezemre esik recepteket követve főzni. Sokkal sikeresebb vagyok, a "nézzük mi van itthon" módszerrel. De ma ötvöztem a két formát, és egy nagyon egyszerű receptet választottam az V. kötetből(Zöldséges egytálételek).
A főzés nagyon nehezen vette kezdetét, kisebbik fiam, és akkor ébredt fel, amikor neki kezdtem volna, és rettenetesen nyűgös volt. Szóval fél órán át próbáltam a sírást minden módon enyhíteni, végül apukája átvette, én meddig nekiálltam hagymát pucolni. Az előkészületek gyorsan megvoltak. Feltettem a hagymát párolódni, és lereszeltem a répát. Ekkor Tivadar újra rázendített, és próbáltam elaltatni. Sikerül. És sikerült a hagymát is leégetnem. Némi holtpont után a főzés egy másik lábosban folytatódott, és azóta úgy tűnik jó úton haladunk.

A fűszerezésen kicsit meglepődtem, mert gyanúsan kevés só, és megdöbbentően sok bazsalikom kell bele, de követtem a receptet. Mivel fehérrépám nem volt itthon, azt egy paprikába töltött zeller zöld kombóval helyettesítettem. Az első kóstolás szerint, még egy kicsit kell főznöm, és sót kellett bele tenni, de nagyon finom, karakteres íze lesz, egyszerűsége ellenére.

Mivel tegnap olcsón kaptam padlizsánt, feltétnek csinálok hozzá grillezett padlizsánt, csak mert az egész család szeretni. Szerintem sikere lesz.

Meggyes kölesfelfújt

Ez az első köleses recept. Meg kell említenem, hogy a kedvenc gabonám, bár van egy hátránya: hosszú a főzési ideje. Szerencsére a két év vegán élet tapasztalata megtanította, hogy ha előte este bezátatom sok időt megspórolhatok reggel. Eddig ugyan Gergő  volt nálunk a reggeli felelős, de biztosan nem bánja hogy legalább két hónapra átvettem ezt a szerepet.

A mai recept igazán egyszerű volt. Sehol nem lehet elszúrni. A könyv mennyiségei is pontosak, de hatalmas adag. A felét készítettem el, ami pont elfogyott hármunknak, csak a gyerek repetájából maradt egy kicsi, bár a meggyet godosan kiette abból is.
Mézből talán egy ici-picivel többet elbírt volna, bár férjecském így is 4,5-öst akart rá adni, ami lehetetlen, így csak négyest kap, de tényleg nagyon fincsi. Diót nem mértem, használtam amennyi jól mutatott, amennyi fincsi volt... és meggyből sem lehet túl sokat az asztalra készíteni.
Ehhez a recepthez készítettem el előszőr a kesudió tejszínt(I. kötet 76.o.). Ma mézzel, mert egyszerűbbnek tűnt, mint a datolya, de ha azzal is kipróbálom egy postban kifejtem hogy mimindenre használható, és melyik ízlett nekünk jobban.

50 percet kell a készítésre szánni áztatott kölessel együtt is, mert 20 percet így is érdemes hagyni a gabonát rotyogni. A recept szerint folyamatosan kell kevergetni, én ettől eltekintettem. Lehet hogy így kevésbbé lesz pergős a köles, de úgyis összesül még, úgy gondoltam mindegy, és így utólag is így érzem.  Szóval amíg főtt a gabona mindent előkészítettem, rendet tettem a konyhában, és még egy mosást is beindítottam. 30ercet kell sülnie 200 fokon. Nálunk kis felfújtformában készültek, így elég is volt ennyi idő, de ha egy nagyot sütök, akkor lehet hogy még szétfolyt volna... nem tudom, meg az én sütőm még sose volt szerintme 200 fokos.
Tálalásnál kicsit beleragadt a formába, de szerencsére a tetejére pakolt megy minden hibát gondosan eltakart, családom férfi tagjai meg gondosan kitakarították a formákat utólag.
Mindent összevetve elfogyott, finom volt, és szívesen elkészíteném máskor is.

Narancsos mazsolás rizs

Korán kellett ma keljek ahhoz, hogy időben reggeli legyen az asztalon, mert nyolctól nekem már máshol kellett lennem, de fél héttől kényelmesen elkészítettem végül.
Olivér, a fiacskám is felkelt pár perccel később, és természetesen nem tudta kivárni hogy elkészüljön a nagggggyon finom reggeli, ő kukoricapelyhet, és tejet kér, és most azonnal.
Mielőtt megérkezett Ő, és az igényei épp fel tudtam tenni a rizst főni, ami nagy előny, mert 40perc kellett a gabonának.
Tálaltam a külön reggelit, majd a tegnap előtti kirándulási készülődés romjaitól próbáltam mentesíteni a konyhát, egészen addig, amíg hatalmas csattanással nem landolt a bizonyos külön reggeli a földön. Mit tehet ilyenkor egy "jó" anya, örül, aminek lehet.

Ma reggel épp annak sikerült takarítás közben örülnöm, hogy az előző reggelinél nem csak 5 evőkanál kesutejszínt csináltam amennyit a recept írt, hanem a "jó lesz az még valamelyik nap" elvét követve 3dl-nyit turmixoltam, és a maradék a hűtőben pihent. Katasztrófát elhárítottam, rizs fődögélt, konyha kezdett emberi formát ölteni, Olivér újabb adag reggeliért hisztizett, de én csak pucoltam, és vágtam a narancsot, és mostam a mazsolát.
Letelt a 40 perc (még 5-10 jó lett volna a rizs puhulása miatt), narancs, mazsola, tejszín mehet a rizshez. Fantasztikus illata még a fiamat is eltérítette eddigi hisztijétől.

Pár nappal ezelőtti tapasztalataim alapján készítettem az asztalra diákcsemegét, és tört diót, amit Olivér tört össze, nagyon boldogan a mozsárban. Tálak, kanalak, székek, minden a helyén. Felkeltettem Gergőt, tálaltam, fotóztam, és békésen megreggeliztünk. Nekem eddig ez a személyes kedvencem. Nem egy szépségkirálynő, de ha valami ennyire finom, nem is fogom felhánytorgatni neki. Holnap képekkel is kiegészítem a posztot, de most úton vagyok, és elfelejtettem feltölteni a képeket a gépre.  Mind elfogyott(150g rizsből).
Eseményekben gazdag reggeli készítés és békés reggeli után remek, sűrű napom volt, aminek ékes bizonyítéka, hogy este 11-kor jutok oda, hogy leírjam az élményeimet.