"Jó regglet" kása

Meglepően letisztul, de finom recepte. Pár alapanyagból, hihetetlen micsoda ízkavalkádot lehet varázsolni. Frissítő citromos laktató reggeli.
Valószínű ma sem 20 perc alatt készül el a reggelink, ha nincs a pelyhesítő, amivel  "kezeltem" a rizst főzés előtt, hisz a barnarizs nagyon nagyon lassan főne meg egyébként..
Datolyából kétszerannyit ratkam mint amennyit a recept ír, de így sem mondanám túl édesenke. (evésnél csempésztünk bele a tegnap este készült kókuszos granolából is egy picit)
Bionarancsot nem kaptunk sajnos, így citromhéjj került belel jobbhíjján, de így is tökéletes reggelit biztosított.

Hosszú idő óta főtt megint ilyen igazi reggeli itthon, de ezt aki követi a blogot sejtheti. Elég nagy pocakom van már, és olyan könnyen elcsábulok a lustálkodás irányába, pedig augusztus végéig még sok idő van. Ma megtört a jég, és újra finom falatok, és amennyire tőlem telik szép fotók készülnek a konyhámban, és nem utolsó sorban, élményteli posztok a blogba. Köszönöm ha kivártátok hogy visszatérjek, remélem többet nem fogok így eltünni igazolatlanul.:)

Zabpalacsinta- recept

Hozzávalók:

2 csésze zabpehelyliszt

1/2 csésze olivaolaj

1csipet só

annyi szénsavas ásványvíz, hogy palacsintatésztát kapjunk

Elkészítés:
Keverjük csomómentesre a hozzávalókat úgy, hogy a vizet mindig apránként adagoljuk hozzá. Hagyjuk pár percig állni,  majd  Tefal Resistal típusú teflon palacsintasütőben süssük meg a palacsintákat, további olaj hozzáadása  nélkül. A palacsintákra kenhetünk házi lekvárt, vagy darált aszalványokat, tölthetjük darabolt gyümölcsökkel, vagy nutellakrémmel.

Kukoricatorta- recept

Hozzávalók:

25 dkg kikoricadara

kb 1 liter víz

1citorm reszelt héja

1 teáskanál só

1/2 csészényi méz

feldarabolt gyümölcsök(ananász, alma, meggy)

datolyavaj

esetleg lekvár

Elkészítés:

A legkönnyebben úgy készíthetünk csomómentesen kukoricadara-kását, hogyha egy mércés edényben lemérjük a kukoricadara térfogatát, amit egy egységnek tekintünk. Ennek alapján tegyünk fel két egység térfogatú vizet melegíteni a reszelt citromhéjjal és sóval.  Az egy egységnyi kukoricadarához adjunk hozzá egy egységnyi hideg vizet és keverjük el. Amikor felforrt a két egységnyi citromhéjas víz, a hideg vízzel elkevert kukoricadarát öntsük hozzá, és közepes lángon, folytonos keverés mellett főzzük olyan keményre, hogy már nehéz legyen a fakanállal átmozgatni.
Ezt követően húzzuk le a tűzről, és adjuk hozzá a mézet. Rakunk ki egy nagyobb tortaformát kölünböző gyümölcsökkel. A gyümölcsök tetejére simítsuk rá a még forró kukoricadarakása felét, majd a datolyavajat(esetleg lekvárt), és harmadik rétegként a kukoricadara-kása másik fele következik. Hagyjuk, hogy az így nyert tortánk a formában hüljön ki, majd borítsuk ki egy szép tálra.

Új lendület

Nagyon restellem az eltűnést, nem fogok mentegetőzni. Inkább elmesélem Nektek, hogy Nagy Zsuzsa válaszolt a levelemre, és nagyon örül a kezdeményezésemnek. Ezek után tényleg nem maradhatok le már az első kötöttel teljsen:D
Szóval nem is szaporítom most a szót, gyorsan beteszek egy granolát a sütőbe, egy újabbat, és a kevergetős szakasz alatt, legalább az ezer éve várakozó recepteket megosztom Veletek.
Még egy jó hír mielőtt nekiállok pelyhesíteni, hogy Zsuzs nyitott az indterjúra, úgyhogy azzal is szinesíthetem majd a blog életét, remélem az olvasók nagy örömére:D

Zabtál

Mostanában kicsit nyúzottabban indulnak és zajlanak napjaink, mint ahogy az az ideális világomban megtervezésre került. Ennek köszönhető a blogtól nem megszokott hallgatás. Az ételek egyébként készülnek napról napra, fotók gyűlnek, csak a bejegyzésekig nem jutok el mindig. De ez a péntek most nem maradhat egy finom zabos reggeli nélkül.
Nagy előnye ennek a zabtálnak, hogy egy tálban össze kell kutyulni csak az össze alapanyagot, aztán had süljön. Egy órát ugyan, mai nem kevés, meg közben párszor meg kell keverni, de alapvetően sem szaktudást, sem odafigyelést nem igényel az étel.

A végeredmény kicsit talán töménynek bizonyult: én nagyon keveset ettem belőle, mert hamar elteltem, Gergő pedig feljavította egy kis növényi tejjel, így viszont nagyon komoly mennyiséget fogyasztott belőle:)

Főtt búza kesudiótejszínnel

Figyelmetlenségemből adódóan a receptben ajánlott esti beáztatás elmaradt, így nem egész gabonát főztem, hanem pelyhesíttem. Ennek előnyeként nagyon gyorsan elkészült a reggeli. Mert ameddig rotyogott a búza turmixolhattam a kesudió tejszínt.
Komoly szkepticizmussal készítettem amúgy ezt a reggelit, mert olyan túl egyszerűnek tűnt. A tálalása is kihívást okozott, amit végül szerintem egészen jól megoldottam, a kukorica golyók után maradt daráltmákkal, és felkockázott aszalt barackkal.

Legnagyobb meglepetésünkre fantasztikusan finom lett, és mind egy szálig elfogyott. Ilyet sokat fogok készíteni szerintem ezután is. Gyors, és mennyei.

Egy kis pihenő

Három nap hallgatás után megtöröm a csendet, és ígérem hogy ma minden lemaradásomat behozom:), és most el is kezdem a szavazás eredményhirdetésével.
Ezen a héten  csak 17en szavaztatok, ami sokkal kisebb problémát okoz, mint az, hogy holtverseny van az első helyen....
Kivételesen tehát mind a két recept felkerül, mert igazán egyszerű ételekről van szó. De lássuk hogy alakult a szavazás.

0 szavazat: Szójatej

1 szavazat: Almás szilvalekváros rakott árpa

2 szavazat: Reggeli gyümölcsös rizsfelfújt

4 szavazat: Szedres tofukrém

5 szavazattal holtversenyben a Zabpalacsinat, és a Kukoricatorta.

 A két receptet nem szeretném egy posztba sűríteni, ezrét ma még számíthattok a két receptre két posztban.

Halvás porridge

Könnyű, gyors, egyszrű, finom, olcsó.
Ne kérdezze senki hogy a neve mit is jelenthet, mert el sem tudom képzelni. A halva egy görög édesség, amit napraforgómagból csinálnak. A porridge szót életemben nem láttam, nem hallottam, nem olvastam, de már tudom hogy ilyen is van:)
Az egész szemes zabot kell megfőzni, ami elég furcsa... negyed óra főzést javasol, nálam úgy alakult, hogy fél órát főtt, mert sok dolog történt közben. Nem ártott neki. Megállapítottuk, hogy ha jobban szétfő a zab, vagy pehllyel indítunk, csinosabb is lehetett volna.
A halvás karobos öntet nagyon finom, máskor is fogom használni. Lehet hogy okoskodom majd még vele, hogy hogyan, mitől lehetne sűrűbb, mert nagyon beindította a fantáziámat. Szerintem fagyi lesz a dolog vége, így a nyár közeledtével.
100g zabból csináltam, ami kicsit kevés volt, szerencse hogy a tegnapi reggeliből még volt egy kis maradék, amivel Gergő megpakolhatta a hasát.

Banánnal tálaltam, ahogy az a képeken is látszik, ami tejesen egyedi ötlet, de anélkül elég egyhangű lett volna, és a kókuszreszelék is csak jót tett neki.

Hajdina gesztenyés diókrémmel

Igazán gyors reggeli, de nem annyira finom... én kakaóscukorral megszórtam még a tetejét, így elérte azt a szintet, amivel érdemes volt jól lakni.
Ez az egyetlen hajdinás recept a könyvben, mégis nagyon értékes, mert remekül leírja hogy érdemes a hajdniát főzni, hogy a túlkarakteres melékízétől megszabaduljunk.
A hajdina tényleg annyi idő alatt megfőtt amennyit a könyv ír, de azt hiszem inkább sós ételek készítésénél fogom alkalmazni ezeket az információkat.
Lehet hogy a lelkesedésem ma reggel nem az igazni, de a tálalása elég lehetetlen feladatnak bizonyult...ennek ellenére természetesen lefotóztam, de nem túl szemetgyönyörködtető.

Friedheim granola

Kedves az étel elnevezésétől, hogy igazából semmit nem árul el magáról:). Túljártam az eszén, és elkészítettem a receptet.
A granola egy háziműzli, ami hosszú ideig kell szárítani alacsony hőfokon. Ez volt az első ilyen kísérletem, és egészen jól sikerült.
A könyv gigantikus mennyiségekkel dolgozik, de mi nagyon bátortalanul csak az ötödét készítettük el. Így kellett 1liter zabot pelyhesíteni(vállalta az én drága lovagom), de a többi alapanyaggal együtt is belefért egy kisebb tepsibe.
100fokon, minimum 3 órát kell hagyni, és háromnegyed óránként keverni kell rajta.

További bejegyzések »

Ananászkrémes árpakása

 Ez egy igazán gyorsan elkészíthető recept, bár az ízét tekintve nem több mint egyszer meg lehet enni kategória... Gergőnél ahogy látom ezt a szintet sem üti meg... ő keserűnek érzi, amit én nem osztok, de én sem dobtam tőle hátast. Végigkóstoltuk az alapanyagokat, mindegyik rendben van:), csak a citromhéjba nem haraptunk bele... Szóval ma inkább saját sütésű mézes kiflivel laktunk jól.
Pedig nagyon lelkesen elkészítettem hozzá a házi szójatejet, aminek a sikere még elég kérdéses.. csöpög a csap fölött. Tofu is lesz a sűrűjéből... Az sem volt egy egetrengető meló, és ha még el is fogyasztjuk, kifejezetten megérte. Egy szó mint száz, ilyet többet nem főzök szerintem... pedig a fotók jól sikerültek:)

Banán Betty

Azaz narancsos, banános kenyérpudnig. Nagyon praktikus olyankor, amikor amúgy is van esetleg otthon száraz, maradék kenyér. Nekem mázlim volt, mert épp akadt, pont elegendő, így kicsit kevesebb munkám volt a reggelivel, és még egy száraz kenyér darabtól is megszabadultam, amit kerülgettem pár napja.
Az elkészítés nem igényel túl sok szakértelmet. Kicsit kellemetlen a száraz kenyérrel hadakozni, mert hát kemény, és nagyon morzsálódik, de ez a legnehezebb része a folyamatnak.

Sokféle finomság kerül bele, a kockára vágott almától, a granoláig. Szerintem később mindenki a maga ízlésére alakíthatja.  A nedvességet nem meglepő módon narancsléből, és banánból turmixolt krém adta. Egy hatalmas jénaim lett pont tele a könyvben leírt adaggal. Amíg átmelegedett a sütőben, (mert a recept azt írja, hogy melegítsük át... hát hogy ennél többet volt-e benn, nem tudom, de szerencsére az alma teljesen nyers maradt) addig elkészítettem a diótejet, amiből már csak elég kevés fért a tetejére, illetve nem is tudom pontosan mennyinek kellett volna rákerülnie. Finom volt. Vittünk belőle anyósomnak, és sógornőmnek is, mert épp találkoztunk ma velük, és ők mindig értékeli a kóstolókat. Ellenkező esetben nem tudom hogy tudtunk volna megbirkózni ekkora adag igazán laktató reggelivel.

I. szavazás lezárult- Meggyes kölesfelfújt

Eltelt a második hét is, ami azt jelenti, hogy a közkívánatnak megfelelően megosztom Veletek a győztes receptet.
De előbb lássuk az állást:
Összesen 24 szavazat érkezett, minden szavazónak köszönet érte!

1 szavazat Krémes müzli

2 szavazat Almás polenta

3 szavazat Nutella

4 szavazat Narancsos, mazsolás rizs,  Tökéletes waffel. Ebben az az érdekes, hogy a rizs volt az én kedvencem, a waffel megy ugye a nagy kudarcom:)

10 szavazattal pedig torony magasan győzött a Meggyes kölesfelfújt!

 Lássuk akkor a receptet:

Hozzávalók:

2 csésze köles

1 csipet só

4 csésze víz

3-4 evőkanál méz

1 citrom reszelt héja

5 ek  kesudiótejszín

10 dkg mazsola

50dkg magozott meggy

1/3 csésze darált dió vagy mogyoró

Elkészítés:

Mossuk meg a kölest sűrű szitába téve, majd a 4 csészényi vízbe, 1 csipet sóval, folyamatos kevergetés közben, lassú tűzön főzzük meg.

Adjuk a főtt köleshez a mézet és a citromhéjat. Ezután óvatosan vegyítsük hozzá a kesutejszínt és a mazsolát. A felfújtformát "tűzálló tálat", vékonyan kenjük ki olajjal, szórjuk meg darált dióval, vagy mogyoróval. Beleöntve a köleses masszát, 180-200 fokon 30 percig sütjük.

A kisült felfújtakat kiborítjuk egy tálra, és kirakjuk a meggyel, az oldalát pedig megszórjuk a dióval vagy mogyoróval.

Már csak hét óra!

Gyertek szavazni, aki még nem tette volna meg, és szeretne! Hét óra mulva lezárul a szavazás, és kikerül a recepte is!

Zabpalacsinta

Nagyon egyszerű a tészta elkészítése. A recept szerint azonnal készíthető a palacsinta, de ahogy telt az idő, egyre könnyebb  volt vele dolgozni. Szerintem ha állt volna egy éjszakát, tökéletes lett volna. Így volt ami saját súlyától, röptében elszakadt. Igazán pontos időzítés és finom kézmozdulatok kellenek ahhoz, hogy ép, kerek csini darabokat kapjunk. Érdemes hagyni őket egymáson kihülni, különben nem lehet felcsavarni, hanem törnek.

Minden viszontakság, bosszankodás ellenére elfogyott, és azóta is emlegeti Gergő, hogy mennyire finom volt. Dekoratívnak viszont nem nevezném... enneka tálalása még kifogott rajtam, egyszerűen csak hálát adtam, hogy elfogyott a tészta, és én nem borultam ki...

Szedres tofukrém

2010. 04. 29.
Ma ünnepeljük az első igazi tavaszi reggelt, egy szabadtéri reggelivel. A napsütés, és a helyszín jó hatással volt a fényképekre, és az étvágyunkra is:).
Nagyon hálás voltam hogy díszítéssel együtt sem vett fél óránál többet igénybe ez a reggeli, de ha csak csinosítgatás nélkül tálaltam volna 5 perc alatt le lehet volna tudni. 5 hozzávaló megy a turmixba, turmixolás, és már kész is. Fél adagot csináltam. Kevés lett...

Fiúk még kukorica pehellyel pótolták a hiányt. Nekem pont elég volt az egy személyre szánt adag... de én madár étkű vagyok.
Hozzá kell tegyem, hogy ezt a ételt sokkal inkább desszertnek tudnám elképzelni. Kis adagokban tálalva, sok gyümölccsel, de egy reggelinek kicsit furi volt számomra.
Amint a képeken is látszik, eleve megszórtam a tetejét pirított zabpehellyel, teljesen önkényesen, recepttől függetlenül. Ha ezt nem tesszük, a recept gluténmentes.  Ezt amúgy azért követtem el, hogy legyen valami gabona tartalma, mert anélkül el sem tudok képzelni egy reggelit:D, ha csak desszert lenne, elhagynám.

Svédasztalos vegán-reggeli+szójatej

Mára rendelt főznivalóm az első granola volt. Ez gyakorlatilag egy házi müzli, de erről egy külön posztban majd. Amit a mai történethez tudni kell róla, hogy nem egy önmagában fogyasztandó dolog. Emellett maradt még a hétfői reggelinkből is bőven, volt házi kifli, házi tej, mazsola, méz, növényi vaj, almalekvár. Szépen megterítettem, és a család csak pislogott milyen választékból szemezgethetnek ma reggel.
Olivér azonnal lecsapott a vajra. Nagy nehezen rábírtam, hogy kiflit is egyen hozzá. Gergő a hétfői reggelit választotta, én meg úgy gondoltam itt az ideje, hogy megkóstoljam a tegnap készítette szójatejet a granolámmal. Feltrubóztam egy kicsit még mézzel és mazsolával. Be kell vallanom, eléggé félve kóstoltam meg, mert eddig sose mertem még nem tehén tejjel müzlit enni, vagy ha megpróbáltam, akkor is ehetetlennek tartottam. Ez a mai viszont kellemes csalódás, mert igazán nagyon finom volt!

Mai napot sem hagyom beszámoló nélkül, mert a tej készítés mindenképpen megér egy bejegyzést, főleg hogy külön recept a könyvben. Az elkészítésére azért került sor, mert az egyik recepthez kellett. Fél kiló sójából és 5liter vízből csinálta volna a recept. Megfeleztem. Éjszakára be kellett áztatni, mosni kellett, aztán turmixolni sokat. Hagyni állni, leszűrni. Nem túl hosszadalmas egyébként, fél óra alatt elkészült a kb 3 liternyi fehér itóka. Megmaradt egy szép nagy adag szója pép, amit a könyv szerint lehet tenni süteményekbe... nem tudom melyikekbe, és hogy mennyit, de most betettem a hűtőbe. Még a gézben, de délután szerintem átteszem dobozba, és esetleg meg is kóstoljuk, ha nagyon bátrak leszünk...

Almás, szilvalekváros rakott árpa

Nagyon régen készítettem el ezt a receptet, pontosabban két hete, és nem írtam meg akkor a posztot, így mély főzési élményeket nem tudok megosztani veletek. Az biztos, hogy előre be kell áztatni az árpát, különben sosem fő meg. Szerencsére észnél voltam én is, és este megtettem ezt az igen csekély idő igénylő előkészületet. Ennek köszönhetően reggel, mire az összes többi alapanyagot kitettem az asztalra a felhasználásnak megfelelő állapotban, már puha is volt az árpám.  A receptet mint később rájöttem nem sikerült egészen pontosan elolvasnom, így a tetején nem árpával, hanem lekvárral zártam a rakást. Valószínű ennek lehet némi köze ahhoz, hogy kicsit édesebb lett a kelletnél.

 A recept úgy fogalmaz, hogy tálalás előtt 10-15 percet tegyük forró sütőbe. Ebből én azt a következtetést vontam le, hogy az egész elkészíthető akár este, és reggelre már csak 15 perc várakozás marad, ami alatt bármi mást lehet intézni, és nem kell a reggelivel foglalkozni. Figyelgetem a recepteket ezzel a szemmel is, mert sokszor nem tudok magamnak biztosítani egy órát a reggeli elkészítésére.

Reggeli gyümölcsös rizsfelfújt

Maratoni reggeli. Nagyon hosszú időt igényel ez az étel, ha a főtrízst az ember nem tudja lekapni a konyhapolcról. Nem tudom más hogy van vele, de én nem tartok több csészényi főtrizst készenlétben. Szóval 50perc rizsfőzéssel kezdtem. Komótosan tettem vettem közben a konyhában, rendet tettem itt ott amott. Szépen lassan elkezdtem kibontogatni az ananászkonzervet, darabolni a banánt, turmixolni a turmixolni valókat. Sütőt is begyújtottam, és váááááártam, éhesen. Eleve elaludtam, ezért kb csak most fejeztük be a reggeli elfogyasztását.

Az egész család nagy türelemmel várta ki az utolsó 30 percet, amit a sütőben töltött a várva várt finomság. Megcsörrent a sütő órája, Olivér már rohant is hamíííííí felkiáltással a helyére. Szegény nem számított még holmi díszítési procedúrára, és folyton a díszananászokra pályázott. Szerencsére a fotózás erejéig még mentettük a mnethetőt:). Mikor épp mindenki maga elé vehette a maga adagját, fel nem tudom fogni milyen úton módon, de a gyermekem hanyattvágódott a székről, és nagy szerencséjére a teli kukában landolt a feje pont, így meg sem ütötte magát, csak egy kicsit megijedt. Elkéesztően mókás látvány volt, de ennek megörökítése elmaradt, mert inkább vígasztaltuk a balesetesünket, röhögőgörcs közepette. Szerencsére hamar visszaállt az ő lelki békéje is, és szaladt fel nagymamájához, Hoppá! Kuka! kíséretében. Mi pedig kacagva fogyasztottuk a reggelinket. Hamarosan befutott a legfiatalbb is, aki még mindig csak a díszananászokat akarta megkaparintani. Lassan ráeszmélt, hogy a tányérjában is talál olyasmit, így 3db ananász landolt a hasában. Még mindig tele a tányérja, de nem is csoda, mert a reggeli tej+kuku ma sem maradhatott ki.

Kukoricatorta

Reggel hétkor birtokba vettem Gergő édesanyjának a konyháját. Az első problémát az okozta, hogy a villany tűzhelyt nem tudtam működésre bírni. Az mentette meg a reggelinket, hogy van egy spéci főző masinája, és gyorsan elhittem magamról, hogy tudom majd használni(Mindenki aludt még aki segíthetett volna, bár Olivér mindent megtett hogy bekapcsolja, de neki sem sikerült:)).
Beletettem a kukoricát, háromszoros mennyiségű vízben, és had szóljon: hőfok választás, keverési ütem, és idő... elindult. Némiképp megkönnyebbültem, de a teljes megnyugvást az okozta, amikor láttam hogy a hőfok szépen kúszik felfele. Egy pipa. Találni kellett egy alkalmas formát. A mosogatóban megakadt a szemem a tegnap esti gyümölcs saláta üveg tálján. Mentem még egy kört a konyhában, nem találtam alkalmasabb tálat, így azt mostam el, kentem ki olajjal, és raktam ki gyümölcsökkel. Olivér persze közben felfalta a narancs és banán felét, de így is egészen pofás formát sikerült produkálni a maradékból.
Letelt a 20 perc, tortát összeállítottam, kiraktam a teraszra, és reménykedtem, hogy mire Gergő farkas éhesen felkel kihűl annyira, hogy ki tudom önteni, és nem folyik szét. A jelek szerint ügyesen drukkoltam, mert innentől már minden gördülékenyen ment az elfogyasztást is belevéve. Ma először voltak laikus kóstolóink is, akik elég bizalmatlanul, de vállaltak egy-egy szeletet. Szerintem nem bánták meg. Nyakon öntötték ugyan extra adag datolyavajjal, de ezt semmi sem tiltja.

Személyes véleményem az,  hogy az olajos magok nagyon hiányoznak belőle, szerintem hamar éhesek leszünk, és az ízének is adott volna egy teltebbséget. Ettől függetlenül egyetlen szelet maradt csak, de délutánra már ez is eltűnik majd valaki pocakjában.

Az első lemaradás

 Msot veszem észre, hogy ma meg kéne jelnennie a gyümölcsös bulgurnak:D. Msot megígérhetem, hogy nem fog... Elkövettem azt a hibát, hogy csak szombatig jelöltem be a főznivalókat, és teljes nyugalomban csak a szombati főznivalóm hozzávalóit készítettem össze péntek reggel amikor elindultam otthonról.
Ma sem maradtok ennek ellenére finomság nélkül, ha már receptes napunk van. Csinálunk egy cserét, ma fog megjelenni  a jövő szombati kukoricatorta, amit kivételesen mi sem szombaton ettünk, mert teganp nagymamám mellett nem kíséreltem meg a reggeli készítést. Mára csúszott, és  anyósomékkal együtt kóstoltunk.

Szavazás

Eltelt az első hét. Sikeresnek tartom:), szóval folytatom kitartóan. Mivel sokan szerettek volna konkrét recepteket látni, új, interaktív elemmel bővítem a blog oldal sávját: közvélemény kutatással. Minden szombaton kiteszem az előző hét ételeit, és mindenki bejelölheti, hogy melyik receptet szeretné leginkább látni. Most a blog történetének elején, még kinn lesz egy egész hétig, és jövő szombaton jelenik majd meg a recept.  Ha hamarabb összejönne az értékelhető mennyiségű szavazat, akkor csökkentek ezen az idő intervallumon, de kezdeten ez tűnik ideálisnak.
Kérlek szavazzatok minél többen!

Krémes műzli

1010. 04. 40.
Péntek van, asztalon tehát zabos reggeli. Fiúk kedvence. Ennek megfelelően egész adagot készítettem.
Ennek a receptnek nagy előnye, hogy este kell elkészíteni, és reggelre dagad meg jól a zabpehely benne.
Tegnap este nagyon későn értünk haza, de 20 perc alatt a reggelit is előkészítettük, és a konyhát is rendbe vágtuk. Ez nagyon ideális. Ami egy kicsit macerássá teszi,  hogy meg kell pirítani a zabot. Ha valakinek nincs pelyhesítője, a zabpelyhet, ami figyelmet, és időt igényel. Ezt szerencsére megtettük mielőtt elmentünk volna itthonról, és estére ki is hűlt rendesen.  Este amikor olvastam a receptet azt írta, hogy melegen is beletehetjük az összeturmixolt banános gyümölcsleves lébe a zabot. Ezt akkor már nem tudtam elintézni, bár szerintem jobb volt így, mert nem kellett megvárni a hűtőbe rakással hogy kihűljön a gabona.
Szóval este csini üveg tálakban volt a reggeli, és csak a díszítésre várt. Reggel elég sokat szöszmötöltem a gyümölcsökkel, de szerintem szépek lettek.

Az ízét illetően annyit, hogy nagyon tömény... talán nem kellett volna még egy kevés mézet sem beletenni.... én nem sokat bírtam enni belőle...Gergő viszont két tállal is bevágott, talán kicsit kevesebbet. Fél tál maradt. Olivér csak a gyümölcsöket ette a tetejéről, meg pár kanállal a müzliből is, de neki ma ilyen napja van. Nem ez lesz a család kedvence, az biztos:), de ma jót ettünk belőle.

Tökéletes waffel

Ami tökéletes katasztrófába torkollott.
A történet ott kezdődik, hogy amikor turmixoltam a tésztát, mert az volt a recept ajánlása, fiacskám már teljesen abban volt, hogy a turmixolás után övé az első pohár itóka... mert ez általában így szokott lenni. Nem tudom itt a blogon elég képletesen bemutatni, hogy milyen formában akadt ki, amikor kiderült, hogy még negyed óráig senki sem nyúlhat hozzá.
A negyedóra pihenés után lelkesen tettük a tésztát az előmelegített gofri sütőbe.  Beletettem annyit, hogy vékonyan kitöltse a formát. Két perc múlva már orrán száján folyt a tészta. Örültünk, hogy legalább akkor szépen megkelt(bár el sem tudtam képzelni mitől) Türelmesen kivártuk a szakácskönyvben előírt 10 percet. Amikor letelt, lelkesen mentem a masinához, és NEM TUDTAM KINYITNI! Gergő sem. Kihúztuk, hűlt egy kicsit, szétfeszítettük.. Pont úgy festett, mintha semmit nem tettünk volna a sütőbe... egy egy vékony réteg volt ráégve a tetejére, és az aljára... Az aljáról kitartóan leszedegettem, Olivér csipegette a morzsákat. Gergő pedig feladva a várakozást a mai reggelire elővette a tegnapi igen jól sikerült Kölesműzli maradékát. Én azért nem adtam fel annyira könnyen... bár hamar beláttam, hogy a legkisebb remény sincs arra, hogy a tetejéről leszedjem ami odaragadt. Elővettem egy palacsinta sütőt, és abban próbálkoztam tovább. 7-8 próbálkozásból 3 ehető példányt bírtam produkálni(nem most akartam életemben először palacsintát sütni) ami viszont meg kell hagyni, nagyon finom lett... de másfél órába került, és a fél fogára sem lett volna elég a családnak.(este jövök képekkel)

Meggyes kölesfelfújt

Ez az első köleses recept. Meg kell említenem, hogy a kedvenc gabonám, bár van egy hátránya: hosszú a főzési ideje. Szerencsére a két év vegán élet tapasztalata megtanította, hogy ha előte este bezátatom sok időt megspórolhatok reggel. Eddig ugyan Gergő  volt nálunk a reggeli felelős, de biztosan nem bánja hogy legalább két hónapra átvettem ezt a szerepet.

A mai recept igazán egyszerű volt. Sehol nem lehet elszúrni. A könyv mennyiségei is pontosak, de hatalmas adag. A felét készítettem el, ami pont elfogyott hármunknak, csak a gyerek repetájából maradt egy kicsi, bár a meggyet godosan kiette abból is.
Mézből talán egy ici-picivel többet elbírt volna, bár férjecském így is 4,5-öst akart rá adni, ami lehetetlen, így csak négyest kap, de tényleg nagyon fincsi. Diót nem mértem, használtam amennyi jól mutatott, amennyi fincsi volt... és meggyből sem lehet túl sokat az asztalra készíteni.
Ehhez a recepthez készítettem el előszőr a kesudió tejszínt(I. kötet 76.o.). Ma mézzel, mert egyszerűbbnek tűnt, mint a datolya, de ha azzal is kipróbálom egy postban kifejtem hogy mimindenre használható, és melyik ízlett nekünk jobban.

50 percet kell a készítésre szánni áztatott kölessel együtt is, mert 20 percet így is érdemes hagyni a gabonát rotyogni. A recept szerint folyamatosan kell kevergetni, én ettől eltekintettem. Lehet hogy így kevésbbé lesz pergős a köles, de úgyis összesül még, úgy gondoltam mindegy, és így utólag is így érzem.  Szóval amíg főtt a gabona mindent előkészítettem, rendet tettem a konyhában, és még egy mosást is beindítottam. 30ercet kell sülnie 200 fokon. Nálunk kis felfújtformában készültek, így elég is volt ennyi idő, de ha egy nagyot sütök, akkor lehet hogy még szétfolyt volna... nem tudom, meg az én sütőm még sose volt szerintme 200 fokos.
Tálalásnál kicsit beleragadt a formába, de szerencsére a tetejére pakolt megy minden hibát gondosan eltakart, családom férfi tagjai meg gondosan kitakarították a formákat utólag.
Mindent összevetve elfogyott, finom volt, és szívesen elkészíteném máskor is.

Az alapanyagokról

Remélem lesznek/vannak olyan olvasóim is, akik még nem ismerik ezt a sorozatot. Leginkább nekik szól ez a poszt.  Valószínűleg az első pár étel után kiderült mindenki számára, hogy nem a klasszikus magyar konyha szemlélet módját követik ezek a receptek.  Az szándék az hogy, egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb étrend követésére tanítson meg minket. Valószínű, hogy a hozzávalók nem lapulnak egy klasszikus konyha kamrájában, ezért talán fontos kicsit bemutatni őket.

  

Gabonák

Búza:  a leggyakoribb, legismertebb gabonaféle. Talán nem is gondolnánk, hogy hány fajtája létezik: durum búza, tönköly búza, őszi búza.  Sajnos a boltokban kapható búza készítmények/pékárúk általában finomított búzából készülnek. Most kezd divatossá válni hogy újra teljes értékű, teljes kiőrlésű lisztet is kevernek a kenyerekbe. Fontos tudni, hogy ezt nem csak a divat miatt érdemes kihasználni, hanem azért is, mert szervezetünk számára sokkal értékesebbek. A teljes kiőrlésű gabona tartalmazza a pelyva, és csíra részeit is a magnak. Ez alig 1%-a, mégis a leghasznosabb része, mert ezen kívül ami marad, az gyakorlatilag keményítő, üres, tápanyag nélküli szénhidrát, ami nem tesz jót az alakunknak sem.
Rozs: Reggelikben nem fogunk találkozni ezzel a növénnyel, mert savanykás ízvilága nem illeszkedik a reggeli finomságokba. Majd a hús pótlóknál, és kenyereknél bepótoljuk a fogyasztását, mert igazán értékes tápanyagokban gazdag mag ő is.
Rizs: A magyar konyha tejberizsnek, és köretnek fogyasztja szinte kizárólag. Abból is a fehér, finomított változatát. Mi ebből is mindig a barna, teljes magot fogjuk használni. Ettől a főzési idő nagyon megnő, de megéri a türelmet. Ízletesebb, gazdagabb ételeket készíthetünk így. A receptek során remélem a változatosságát is be tudom mutatni, nekem nagy kedvencem.
Köles: Napjainkban nagyon divatos, mert köztudottan lugosító hatású. Ezen kívül gluténmentes, ami a liszt érzékenyek számára külön előny. Eddig csak a madarainknak vettük nassinak, most már azonban akár vagyonokat is fizetünk egy egy fél kilós adagért, mert ha nem figyelünk divatossága miatt aranyárban mérik. (ajánlott beszerzési helyekről majd külön posztban)
Hajdina: Sokan vannak, akik soha nem hallottak róla. Akár köretnek, akár édességnek is elkészíthető, de ízvilága nagyon idegen az általunk megszokottól. Sok időmbe került nekem is megszokni, és megszeretni. Érdemes. A piacon zöld, és pörkölt változata kapható, a zöldnek kevésbé van markáns íze, érdemes azzal kezdeni.
Árpa: Tápanyagokban leggazdagabb gabona. Sajnos nagyon nehezen lehet teljes értékű maghoz jutni, de az úgynevezett árpagyönggyel is érdemes megismerkedni, remélem ebben is a segítségetekre leszek.
Kukorica: Sokunk számára meglepő információ, hogy ez gabona. Én nem tudtam volna besorolni sehova, bár étkezésünk reformosítása előtt nem is foglalkoztam ilyesmivel, egyszerűen csak minden formában rajongtam a sárga csemegéért. Remélem ennek a gabonának is új arcát mutathatom majd be a sorozat bemutatása alatt.
Zab: Bármilyen meglepő, nem csak a lovak számára értékes. Az egyetlen nyersen fogyasztható mag. Általában pehelyként vásárolhatjuk, de én nagyon szeretem pirítva ropogtatni is, pl. nutellás kenyérre szórva.

Olajos magok

Itt nem fejtem ki egyesével melyik miért fantasztikus, mert végigolvashatatlan méretű lesz a poszt. Fontos, hogy nagyon ritkán pirítsuk, mert a bennük lévő alapvetően értékes zsiradékok káros anyagokká válnak. Mivel az az étrend, amit ez a sorozat képvisel semmilyen állati eredetű fehérjét nem tartalmaz a zsiradék szükségletet ezek a növények fogják biztosítani. Arról, hogy mennyi, és milyen zsírra van szüksége a szervezetünknek majd máskor, itt tényleg csak arra szeretném felhívni a figyelmet, akár olaj formában, akár mag formában vesszük magunkhoz, használjuk ezeket az alapanyagokat, ne hevítsük/pirítsuk őket.
Napraforgó
Tökmag
Lenmag
Szezám mag
Kesudió
Török mogyoró
Földi mogyoró
Dió
Pekán dió
Mandula
Kókusz

Gyümölcsök

Sem felsorolni, sem bemutatni nem fogom őket. Szerencsére változatosan fogyasztjuk hagyományos étrendünk részeként is, leggyakrabban nyersen. Ezek fogják a változatosságot még magasabb szintre emelni a reggelikben. Fontos szerepük van még a megfelelő rost mennyiség elérésében, és a fehérjék komplettálásában. Sok esetben használjuk aszalva is őket, pl a mazsolát és a datolyát gyakran cukor pótlására is alkalmazzuk.

Növényi tejtermékek 

Ezek nem igazán alapanyagok, és ezek készítést is egy külön posztban fejtem majd ki. A legtöbb boltban csak szója, esetleg rizs tejjel találkozhatunk. Ez már eleve utal arra, hogy akármilyen mag olaj, és fehérjetartalmát felhasználhatjuk arra, hogy tej pótlót nyerjünk. A reggelis könyvben leggyakrabban a kesutejszín bukkan fel, amit már olvashattatok is. Ha nem ragaszkodunk az otthoni elkészítéshez, akkor nagyon jó minőségű növényi tej porokat lehet venni, amik könnyen, kényelmesen használhatók, és sokkal gazdaságosabbak, jobban eltartatók mint a legtöbb helyen megtalálható dobozos változatok.

Narancsos mazsolás rizs

Korán kellett ma keljek ahhoz, hogy időben reggeli legyen az asztalon, mert nyolctól nekem már máshol kellett lennem, de fél héttől kényelmesen elkészítettem végül.
Olivér, a fiacskám is felkelt pár perccel később, és természetesen nem tudta kivárni hogy elkészüljön a nagggggyon finom reggeli, ő kukoricapelyhet, és tejet kér, és most azonnal.
Mielőtt megérkezett Ő, és az igényei épp fel tudtam tenni a rizst főni, ami nagy előny, mert 40perc kellett a gabonának.
Tálaltam a külön reggelit, majd a tegnap előtti kirándulási készülődés romjaitól próbáltam mentesíteni a konyhát, egészen addig, amíg hatalmas csattanással nem landolt a bizonyos külön reggeli a földön. Mit tehet ilyenkor egy "jó" anya, örül, aminek lehet.

Ma reggel épp annak sikerült takarítás közben örülnöm, hogy az előző reggelinél nem csak 5 evőkanál kesutejszínt csináltam amennyit a recept írt, hanem a "jó lesz az még valamelyik nap" elvét követve 3dl-nyit turmixoltam, és a maradék a hűtőben pihent. Katasztrófát elhárítottam, rizs fődögélt, konyha kezdett emberi formát ölteni, Olivér újabb adag reggeliért hisztizett, de én csak pucoltam, és vágtam a narancsot, és mostam a mazsolát.
Letelt a 40 perc (még 5-10 jó lett volna a rizs puhulása miatt), narancs, mazsola, tejszín mehet a rizshez. Fantasztikus illata még a fiamat is eltérítette eddigi hisztijétől.

Pár nappal ezelőtti tapasztalataim alapján készítettem az asztalra diákcsemegét, és tört diót, amit Olivér tört össze, nagyon boldogan a mozsárban. Tálak, kanalak, székek, minden a helyén. Felkeltettem Gergőt, tálaltam, fotóztam, és békésen megreggeliztünk. Nekem eddig ez a személyes kedvencem. Nem egy szépségkirálynő, de ha valami ennyire finom, nem is fogom felhánytorgatni neki. Holnap képekkel is kiegészítem a posztot, de most úton vagyok, és elfelejtettem feltölteni a képeket a gépre.  Mind elfogyott(150g rizsből).
Eseményekben gazdag reggeli készítés és békés reggeli után remek, sűrű napom volt, aminek ékes bizonyítéka, hogy este 11-kor jutok oda, hogy leírjam az élményeimet.

Nutella

2010.05.01.
Holnap kirándulni megyünk, reggel 7-kor indulás. Ennek megfelelően olyan reggelit kellett választanom, amit be lehet csomagolni, és sétálás közben is elfogyasztható. Mi sem lenne megfelelőbb erre a célra, mint a házi készítésű nutella.
A recept szerint pirított sótlan földimogyoróval kellett volna dolgozzam, de a pirítottságtól eltekintettem, mert elég érzékeny így pocakosodva a gyomrom, és nem egyszer égettem már meg magam  sósmogyóró miatt. Figyelmetlenségemnek köszönhetően két adagot csináltam, remélem elfogy.  Persze önmagában a nutella nem lenne elég reggeli, ezért kalácsot is sütöttem hozzá, de az majd egy másik kötet beszámolói között fog felbukkanni.
Az ajánlottnál több karobot tettem, és Gergő még mindig kevésnek találja, de nem merek többet tenni.  Holnara összeérik, és meglátjuk.
Az elkészítése alapvetően semmiféle komoly szakácstudományt, vagy gyakorlatot nem igényel...

A turmixgép profi használata előny, mert a massza nagyon sűrű. Javaslatom az, hogy lassú fokozaton, sokáig, nagyon figyelmesen, néha a kés körül kialakult buborékot eltávolítva dolgozzunk. Türelem játék. Jó turmixgép nélkül nem tudom remélhetünk e igazán krémes állagot.
Hazaértün, megettük a szendvicseket. Most faggattam Uramat, hányast adana az ízére. A felelet: Finom, finom, de semmi extra:3-as. (Legközelebbre már vannak turbózási ötleteim)